Mikszáth 1898-as regénye nagy megdöbbenést és felháborodást keltett a milleniumi emlékévben, amikor is az egész ország, főként annak vezetése a becses dátumot várta, s Mikszáth előállt egy olyan művel, amelynek alap szituációja, hogy Zrínyi feltámad és a XIX.
A huszadik századi magyar próza megújhodását jelentik ezek az anekdoták, melyek egy egészen sajátos novellatípus kialakulásához vezettek irodalmunkban.
Mikszáth regénye egy igazán különös, de koránt sem meglepő, vagy idegen valóságot tár elénk. Amikor illúziókat üldözünk, sokszor észre sem vesszük, hogy közben már régen a nagyon is materiális valóság áldozatai vagyunk. A történet a Szepességben játszódik, ahol egy egész város borzong a XVIII.
Mindkét író életműve, Jókaié és Mikszáthé is a XIX. századi magyar próza betetőzését jelenti.
A nagysikerű könyvsorozat szerzőjének, a Göre Gábor írói álnév mögött rejtőzködő Gárdonyi Gézának tízedik, No még öggyet című könyvében Göre Gábor bíró úr jeles tapasztalatai ezúttal igencsak változatos történetleírásokkal gazdagítják a könyvet kezében tartó olvasót.
A Göre Gábor bíró úr háta mögé rejtőző szerző Göre Gábor könyvsorozatának kilencedik könyvének történetei ezúttal a bíró úr családi környezetére terelik az olvasó figyelmét: míg a könyv elején Göre bíró lányának, Martsának a lakodalmi előkészületeibe és lakodalmi ünnepségébe nyerhetünk közeli bep
A jellegzetes népies nyelvezetet használó Gárdonyi alteregónak, Göre Gábor bíró úrnak immáron tizenharmadik könyvében nemcsak a bíró úr levelezéseit, a község okosítását szolgáló tapasztalatait, de a budapesti látogatásával kapcsolatos élményeit is megismerheti az olvasó.
A Göre Gábor álnéven megjelentetett könyvsorozat harmadik könyvében, A pesti úr címűben Göre Gábor számos izgalmas élményével kapcsolatban osztja meg saját tapasztalatait az olvasóival.
A nagy népszerűségnek örvendő Göre Gábor könyvsorozat kilencedik könyvének történetei ezúttal a Göre-sorozat elmaradhatatlan mellékhősét, Kátsa cigányt helyezik a könyv középpontjába.
A Göre Gábor könyvsorozat korábbi két kötetének nagyfokú népszerűségének köszönhetően Gárdonyi Géza Tapasztalatok című művében ezúttal Göre Gábor bíró úr azon tapasztalatait ismerhetjük meg, amelyeket a fővárosba látogatása során a nagy nemzeti kiállítás folyamán szerez.
Az életrajzi ihletésű elbeszélések mind-mind a gyermekek és gyermekkor köré összpontosulnak, ahogyan egy felnőtt látja őket. A gyermekkor önfeledtségébe szinte észrevétlenül csempészi bele a már-már tragikusan szomorú pillanatokat.
Krúdy Gyula hat karácsonyi írását tartalmazza ez a kötet: Madam Louise délutánjai, Jézuska csizmája, Középkori álom, Magyar író karácsonya, Téli szelek, Karácsony este.
E humoros, anekdotázó elbeszélő költemény annak a halhatatlan népi vitéznek, Háry Jánosnak alakját kelti életre a mű során, aki hajdani nagy kalandjait ivócimborái számára egy falusi kocsma színterén eleveníti fel.
Mikszáth Kálmán 1908-ban megjelent regénye alapját korabeli botrány szolgáltatta. A valós eseményen alapuló történet az elszegényedett nemes és a gazdag polgár konfliktusát boncolgatja a könnyelmű Noszty Ferenc és Tóth Mari kapcsolatát felhasználva.
Mikszáth Kálmán A jó palócok című novelláskötete ötvözi a humort, az iróniát és a szomorúságot. Szülőföldje, gyermekkora tájaira kalauzolva az olvasót, Mikszáth megismertet bájos, kedves hőseivel és azok történeteivel.
Kosztolányi Dezső Zsivajgó természet című kis, tenyérnyi méretű könyvecskéje egyes növények és állatok, ásványok és drágakönyvek humoros, szórakoztató formában megfogalmazott bemutatását tartalmazza rövid bejegyzések formájában, amelyek az író életfilozófiájába és irodalomszemléletébe is betekint
A rossz orvos Kosztolányi kevésbé ismert művei közé tartozik. Témáját az író egyik költőtársának családi drámája ihlette, bár Kosztolányi később meglehetősen visszafogottan nyilatkozott a témáról.
Volt egyszer egy Emberke nevű, aprótermetű kisfiú, aki egy gyufásdobozban lakott és a Csillag Cirkusz legtehetségesebb artistája volt.
Karinthy Frigyes novellagyűjteménye a valóság és képzelet határmezsgyéjén egyensúlyoz, állandóan az olvasó elé tárva a kérdést: melyik az igazi valóság: a kézzel fogható, szemmel érzékelhető valóság, vagy a személyes tapasztalat révén megismerhető valóság, amely a kézzel fogható valóság előtt rej
A kötet Karinthy 1935 és 1938 között írt cikkeit, humoreszkjeit és karcolatait foglalja magába. Az ebben az időben már betegséggel küzdő Karinthy némiképp új arcát mutatja az olvasónak.