A Sátánlégió című műben egy légionista őrmesterétől való félelmeinek fordulatos történetébe nyerhetünk bepillantást. A légionista őrmesterét nemhogy egy olyan bolhához hasonlítja, mint aki állandóan az ember vérét szívja, de a kellemetlen élmények bekövetkezése miatt is az őrmester rossz természetét hibáztatja. A történet ugyanakkor "a minden rosszban van valami jó" általános nagy igazságot is igazolja, amelyet Lorre a következőképpen fogalmaz meg: "Mert ha Rotonde őrmester nem olyan volna, mint a bolha, és általában ki lehetne számítani, hogy [...] kit csíp meg [...] akkor mindenidők legfantasztikusabb együttese, a Sátánlégió sem alakult volna meg."