Stendhal a Vörös és fekete után második legismertebb művét mindössze 52 nap alatt írta meg. Az 1839-ben megjelent regény főszereplője egy dúsgazdag olasz márki kisebbik fia, Fabrizio del Dongo, aki huszár szeretne lenni Napóleon seregében, de végül pap válik belőle.
A Büszkeség és balítélet bonyolult szerelmi történet, mely a kritikusok zöme szerint Jane Austen írónő legjelentősebb műve.
A keleti vallások iránt érdeklődőknek egészen biztosan érdekes olvasmány lesz Bakaja Zoltán Harér námaiva kévalam című műve, mely éppen ezekbe az európai szemmel különlegesnek számító világnézetekbe enged betekintést.
Balázs Ferenc erdélyi magyar író és költő rövid életének vége előtt nem sokkal írta A rög alatt című művét. A szerző az 1900-as évek elején mindössze 36 évet élt, korai halálát tüdőbaj okozta.
Benedek Elek csodálatos meséi több generációt végigkísértek már. A Többsincs királyfi és más mesék egy vékony, ám annál lenyűgözőbb gyűjtemény az író műveiből. A kötet magyar és európai népmeséket dolgoz fel, így találkozhatunk benne többek között.
Boccaccio híres, 100 novellából álló gyűjteménye az 1348-as pestisjárvány idején játszódik. A történet szerint hét nő és három férfi bezárkózik egy vidéki kastélyba a pestis elől, ahol történeteket mesélnek egymásnak, hogy jobban teljen az idő.
A német drámaíró egyik legismertebb műve a Kurázsi mama és gyermekei. A dráma a 30 éves háborúról szól, az írója a háború erkölcseivel szembeni kifogásait fejezi ki vele, ezért sokan minden idők legnagyobb háborúellenes drámájaként beszélnek róla.
Az író kancellár, szerémi püspök volt a mohácsi csata idejében, és egyike azon kevés szerencséseknek, akik élve megúszták az ütközetet.
Az elmés nemes Don Quijote de la Mancha című művet a legtöbben csak Don Quijote címmel ismerik. Miguel de Cervantes Saavedra ma is híres regénye a XVII. század elején látott napvilágot. A történet középpontjában Alonso Quijana áll, egy vidéki úriember.
Dr Brenner József, alias Csáth Géza elmeorvosként vált a morfium rabjává és áldoztává. Morfium hatása alatt írta meg úgynevezett álomnovelláit, melyeknek gyűjteménye a Lidércálmok címet viseli.
A Három nővér Anton Pavlovics Csehov leghíresebb alkotása, melyet Kosztolányi Dezső fordított magyarra, és még ma is főleg ebben a változatban találkozhatunk vele. A Három nővérben a szerző az értelmes élet utáni sóvárgást jeleníti meg.
A Sirály Anton Pavlovics Csehov egy igen híres alkotása, az író meghatározása szerint komédia, mely négy felvonásból áll. A mű 1896-ban került először a közönség elé.
Csokonai vígeposza mulatságos korrajz és zseniális műfaparódia egyben. Teljes címe - Dorottya, vagyis a dámák diadalma a Fársángon. Az 1799-ben írott "furcsa vitézi versezet", ahogyan Csokonai fogalmaz a már önmagában mulatságos előszóban, pellengére állítja a XVIII.
A huszadik század első harmadában alkotó világhírű cseh író huszonöt novelláját olvashatjuk e nagyszerű válogatás jóvoltából.
A pikareszk regény egyik alapműve Dickens első nagyprózai alkotása, s napjainkban a Twist Oliver mellett az író legfontosabbnak ítélt alkotása. Pedig nem is Dickensé volt a regény alapötlete. Ő csak tovább gondolta Robert Seymour regénytervét.
Az 1796-ban megjelent mű korának egyik legmegbotránkoztatóbb darabja volt, mellyel Diderot lényegében túllőtt a célon. Suzanne-t, az életre való, elképesztően vidám lányt családja szabályrendszere apácai sorsra ítéli.
Mi ez? Memoár? Utazásregény? életrajz? Nos, Dumas, a kora romantikába lassan belefolyó mesélő művészerét tekintve azt mondhatjuk, hogy mindez egyszerre.
Gogol Pétervári elbeszéléseinek egyik csúcspontjaként, 1842-ben jelent meg a Köpönyeg, s nem túlzás Dosztojevszij állítása, miszerint a modern orosz irodalom alkotói egytől egyig Gogol Köpönyege alól bújtak ki.
Legalább annyit tudunk Quasimodoról, a szörnyszerű, szerencsétlen, de nagyon jó lelkű harangozóról, mint Robinsonról, vagy Maugliról, vagy Csipke Rózsikáról. De vajon hányan olvastuk a Hugo regényét, melyben eredetileg szerepel Esmeralda és a kapitány mellett?
Jókai Anna 1998-as regénye négy ember életét meséli el, akik látszólag egymástól függetlenül élik át a XX. századot Magyarországon, kezdve a Horthy-korszakkal, egészen kivetítve a rendszerváltást követő évekig.