A világhírű magyar tudományos-fantasztikus műfajban mozgó író 1969-es alkotása igazi klasszikus csemege a sci-fi kedvelőinek körében. A Gregor Man-, vagy Avana-trilógiaként is emlegetett sorozat második darabja. Egy idegen bolygón járunk, mely kísértetiesen hasonlít a földi bronzkor világára.
A regény Tamási áron ábel-trilógiájának harmadik kötete, amely az ábel a rengetegben és az ábel az országban után, 1934-ben jelent meg. A trilógia főhőse, "a szegények és elnyomottak zászlaját hordozó" székely fiú, Szakállas ábel vándorútja ebben a regényben nyer végső értelmet.
Tamási áron 1933-ban megjelent műve az ábel-trilógia második kötete az ábel a rengetegben után. Főszereplője, a székely fiú, Szakállas ábel otthonát elhagyva a városba indul, hogy szerencsét próbáljon. Miközben keresi önmagát és helyét a világban, számtalan kalandba keveredik.
Verne kevésbé ismert, 1877-ben megjelent, kalandokban bővelkedő regénye a XIX. századi skóciai szénbányászok viszontagságok tarkította életét mutatja be.
A Szent Bibliát nem kell bemutatnunk senkinek, a világ egyik, ha nem a legismertebb könyve. A könyvnek megjelent a hangoskönyv verziója, mely lehetőséget teremt arra, hogy a hintaszékben kényelmesen ülve csukott szemmel hallgassuk a Biblia történéseit.
Ha egy fárasztó nap után már nincs erőnk a gyermekeinknek mesélni, nincs jobb ötlet mint egy mese hangoskönyv verzióját lejátszani. A A szegény ember szőlője egy aranyos mese, kicsiknek is ajánlott. A mese mp3 formátumban tölthető le.
A hangoskönyvek egy praktikus formája a mese, akár gyerekeinknek játsszuk le, akár együtt hallgatjuk. A gyerekek akármennyiszer meg tudnak hallgatni egy mesét, hangoskönyvként ennek semmi akadálya nem lesz. A letöltés mp3 formátumú.
Letölthető hangoskönyv meséink tovább bővülnek, mégpedig a A bujdosó macska című mesével. A mese nem túl hosszú, de annál aranyosabb, és mint lenni szokott ez a mese is szolgál tanulsággal.
A mezeinyúl és a sündisznó című mesét talán nem kell senkinek bemutatni. Gyerekkorunk klasszikus meséje volt, és most ingyen letölthető mp3-ban, hangoskönyvként. A mesében egy sündisznó fut versenyt egy nyuszival, és hogy ki fog nyerni, és hogyan, az majd a meséből kiderül.
Az 1001 éjszaka meséi a legismertebb arab mesegyűjtemény, melynek eredete a középkorba nyúlik vissza, és az idős során különféle emberek írták és szerkesztették ezt a remek gyűjteményt.
A kedvelt író által sorozatban írt könyv Göre Gábor bíró úr életét és felfogását mutatja be. A Vakarts a sorozat 9. kötete, így az olvasó már jól megismerhette a főszereplőt és annak életét. Az író a szereplőn keresztül mutatja be a paraszti leleményességet, életfelfogást.
Gárdonyi egyik kedvelt alakja, Göre Gábor ennek a könyvnek főhőse. A kötet egy 13 részes sorozat harmadik része. Göre Gábor lepéndi bíróként mindenről véleményt tud és akar is mondani.
Az igaz történet főszereplője egy férfi, aki azért, hogy fiát megmentse betegségéből, mágiába keveredik, úgy érzi, hogy mindent, amit tesz, Isten sugall neki. Azonban a könyvet olvasva rájöhetünk, hogy nem fehér mágiáról, hanem teljes mértékben fekete mágiáról van szó.
A XIX. század első felében játszódó történetben megismerhetjük Vitéz Háry János életét, és mindazokat az eseményeket, amelyek a vitézzel történtek. A könyv szinte születésétől fogva meséli el a főhős életét.
Az olvasmányos kötet tulajdonképpen három művet foglal magába. Míg az első, a Huszti Huszt egy szélhámos fiatalember kalandregénybe illő csalássorozatát mutatja be, addig a Férfiszív pont az ellenkezőjét.
Párizs talán legismertebb helyén játszódik ez a könyv, melynek főszereplője a csúf Quasimodo, aki már gyerekkora óta púpos. Az árva harangozó életének egy rövidke részletét ismerhetjük meg a könyvön keresztül.
Jókai, mint kora sok írója, szívesen írt valós vagy kitalált történelmi eseményekről. A janicsárok végnapjai is ide tartozik, mely nem másról szól, mint 2000 janicsárról, akik fejükbe veszik, hogy az egykori uralkodót, II. Mahmud szultánt elmozdítják trónjáról.
Jókai ebben a regényében a számára ismeretlen, de oly várt jövőt vetíti elénk. érdekes azt látni, hogy saját korában mennyire másképp látták a világot, és milyennek képzelték el a nem is oly távoli jövőt.
Az író 1869-ben megjelent regénye leginkább emlékállítás az 1848-49-es szabadságharcnak. A halálos ágyán fekvő Baradlay Kazimir soha semmilyen haladó gondolkodást nem fogadott el, így halálakor is kiosztotta hátramaradt családjának, hogy kinek mi a dolga, milyen legyen a jövő.
Ezen novellakötet nem sokkal a szabadságharc leverése után íródott. Az író kiválóságára utal, hogy egyik-másik novellája bár szomorú, mégis megjelenik benne a nevetés – például A víg ember címűben is.