Terebess Gábor a haiku versforma magyarországi papja. Ugyan már Weöres Sándor is foglalkozott a témával (mivel nem?...), de Terebess volt az, aki a nyolcvanas évek elejére datálható hazatérése után meghonosította a versformát költészetünkben.
Móricz legismertebb és legtöbbet emlegetett regénye. 1920-ban jelent meg, s már korán, az író életében ifjúsági regényként volt emlegetve.
A novellaválogatás a nagy szegedi elbeszélő kilenc gyönyörű, karácsonyi témájú írását tartalmazza.
A harc, az emberi értékek mindenek felettiségéért folytatott küzdelem soha nem hagyhat alább egy olyan karakter szimbolikus életében, mint Sámson.
Mikszáth 1898-as regénye nagy megdöbbenést és felháborodást keltett a milleniumi emlékévben, amikor is az egész ország, főként annak vezetése a becses dátumot várta, s Mikszáth előállt egy olyan művel, amelynek alap szituációja, hogy Zrínyi feltámad és a XIX.
A huszadik századi magyar próza megújhodását jelentik ezek az anekdoták, melyek egy egészen sajátos novellatípus kialakulásához vezettek irodalmunkban.
A nagysikerű könyvsorozat szerzőjének, a Göre Gábor írói álnév mögött rejtőzködő Gárdonyi Gézának tízedik, No még öggyet című könyvében Göre Gábor bíró úr jeles tapasztalatai ezúttal igencsak változatos történetleírásokkal gazdagítják a könyvet kezében tartó olvasót.
A Göre Gábor bíró úr háta mögé rejtőző szerző Göre Gábor könyvsorozatának kilencedik könyvének történetei ezúttal a bíró úr családi környezetére terelik az olvasó figyelmét: míg a könyv elején Göre bíró lányának, Martsának a lakodalmi előkészületeibe és lakodalmi ünnepségébe nyerhetünk közeli bep
A jellegzetes népies nyelvezetet használó Gárdonyi alteregónak, Göre Gábor bíró úrnak immáron tizenharmadik könyvében nemcsak a bíró úr levelezéseit, a község okosítását szolgáló tapasztalatait, de a budapesti látogatásával kapcsolatos élményeit is megismerheti az olvasó.
A Göre Gábor álnéven megjelentetett könyvsorozat harmadik könyvében, A pesti úr címűben Göre Gábor számos izgalmas élményével kapcsolatban osztja meg saját tapasztalatait az olvasóival.
A nagy népszerűségnek örvendő Göre Gábor könyvsorozat kilencedik könyvének történetei ezúttal a Göre-sorozat elmaradhatatlan mellékhősét, Kátsa cigányt helyezik a könyv középpontjába.
A Göre Gábor könyvsorozat korábbi két kötetének nagyfokú népszerűségének köszönhetően Gárdonyi Géza Tapasztalatok című művében ezúttal Göre Gábor bíró úr azon tapasztalatait ismerhetjük meg, amelyeket a fővárosba látogatása során a nagy nemzeti kiállítás folyamán szerez.
Az életrajzi ihletésű elbeszélések mind-mind a gyermekek és gyermekkor köré összpontosulnak, ahogyan egy felnőtt látja őket. A gyermekkor önfeledtségébe szinte észrevétlenül csempészi bele a már-már tragikusan szomorú pillanatokat.
Krúdy Gyula hat karácsonyi írását tartalmazza ez a kötet: Madam Louise délutánjai, Jézuska csizmája, Középkori álom, Magyar író karácsonya, Téli szelek, Karácsony este.
A jeles Priszkosz rétor tanítványa, Zéta mindössze tizenkét éves volt, amikor apja rabszolgának eladta.
Albert Camus A pestis című művének olvasása során nemcsak a gyilkos kór elhatalmasodását és a végzetes járvány sújtotta település fokozatos leépülését, de az áldozatok egyénileg változó magatartásainak, viszonyulási formáinak is szemtanúi lehetünk: a pusztító járvány eluralkodását ki kétségbeeset
Miután Mr. Ernshaw az elhagyatott gyereket, Heathcliff-et magához veszi, Heathcliff és Mr. Ernshaw lánya, Catherine rögtön elválaszthatatlanok lesznek egymástól.
Mikszáth Kálmán 1908-ban megjelent regénye alapját korabeli botrány szolgáltatta. A valós eseményen alapuló történet az elszegényedett nemes és a gazdag polgár konfliktusát boncolgatja a könnyelmű Noszty Ferenc és Tóth Mari kapcsolatát felhasználva.
Mikszáth Kálmán A jó palócok című novelláskötete ötvözi a humort, az iróniát és a szomorúságot. Szülőföldje, gyermekkora tájaira kalauzolva az olvasót, Mikszáth megismertet bájos, kedves hőseivel és azok történeteivel.
Ladik Katalin 9 minden helyen című versében azt írja: "Nincs hová menni./ Nincs hová visszatérni". A magyar hangköltészet legkiemelkedőbb alakjának e két verseskötetében felismerhetjük a valóság sokoldalú megélésének és feldolgozásának költeményekbe foglalt kifejezését.