Ladik Katalin 9 minden helyen című versében azt írja: "Nincs hová menni./ Nincs hová visszatérni". A magyar hangköltészet legkiemelkedőbb alakjának e két verseskötetében felismerhetjük a valóság sokoldalú megélésének és feldolgozásának költeményekbe foglalt kifejezését.
Az Ikarosz biciklijén Ladik Katalin 1962 és 1984 között született verseinek gyűjteménye. A happening, performansz valamint mail art műveiről ismert költőnő versei némileg kevés motívummal élnek, és egyszerre keltik az automatikusság és "csináltság" érzését.
A négydimenziós ablak Ladik Katalin, a performanszai által egész Európa-szerte ismert alkotó válogatott verseit magába foglaló kötet. A válogatás nem csupán a művésznő korábban írt verseit öleli fel, hanem maga a költőnő által kiválasztott újabb költeményekkel is ki van egészítve.
Kosztolányi Dezső Zsivajgó természet című kis, tenyérnyi méretű könyvecskéje egyes növények és állatok, ásványok és drágakönyvek humoros, szórakoztató formában megfogalmazott bemutatását tartalmazza rövid bejegyzések formájában, amelyek az író életfilozófiájába és irodalomszemléletébe is betekint
Az író 1869-ben megjelent regénye leginkább emlékállítás az 1848-49-es szabadságharcnak. A halálos ágyán fekvő Baradlay Kazimir soha semmilyen haladó gondolkodást nem fogadott el, így halálakor is kiosztotta hátramaradt családjának, hogy kinek mi a dolga, milyen legyen a jövő.
Jókai ebben a regényében a számára ismeretlen, de oly várt jövőt vetíti elénk. érdekes azt látni, hogy saját korában mennyire másképp látták a világot, és milyennek képzelték el a nem is oly távoli jövőt.
Jókai, mint kora sok írója, szívesen írt valós vagy kitalált történelmi eseményekről. A janicsárok végnapjai is ide tartozik, mely nem másról szól, mint 2000 janicsárról, akik fejükbe veszik, hogy az egykori uralkodót, II. Mahmud szultánt elmozdítják trónjáról.
Az olvasmányos kötet tulajdonképpen három művet foglal magába. Míg az első, a Huszti Huszt egy szélhámos fiatalember kalandregénybe illő csalássorozatát mutatja be, addig a Férfiszív pont az ellenkezőjét.
Tamási áron 1932-ben megjelent műve az ábel-regénytrilógia első kötete, amelyben érzékletesen mutatja be a székely falvak világát. Népmesei ihletésű főhőse Szakállas ábel tizenöt éves székely fiú, aki erdőpásztornak áll a Hargitán, és hű kutyájával, Bolhával a kivágott fát őrzi.
Párizs talán legismertebb helyén játszódik ez a könyv, melynek főszereplője a csúf Quasimodo, aki már gyerekkora óta púpos. Az árva harangozó életének egy rövidke részletét ismerhetjük meg a könyvön keresztül.
A Quo Vadis a lengyel író leghíresebb regénye, amely hamar világsikereket ért el. Helyszíne az ókori Róma, a kiszámíthatatlanságáről és őrültségéről hírhedt Nero császár uralkodása alatti időszak.
Shakespeare egyik legismertebb tragédiája, melynek címszereplője Hamlet, a nemrég elhunyt Hamlet király fia. A király halála után Claudius, annak bátyja feleségül veszi az özvegyen maradt Gertrudot.
A francia író egyik legismertebb alkotása, mely a mai napig kötelező olvasmánya az iskolai tanulóknak. Bájos és kedves atmoszférája valóban olyan mély, tanulságokkal teli történetet hordoz maga alatt, amit az olvasó csak felnőtt évei során ért meg igazán.
Híres komikus eposzát 1844-ben írta Petőfi, és az egyik legélvezetesebb munkájának tartják, mely játékos és vidám verseléssel örvendezteti meg olvasója lelkét. A hősköltemény főszereplője a nagytermetű Fejenagynak hívott kovács, akit Petőfi egy valódi ismerőséről mintázott.
Kopjáss István tönkrement dzsentri családból származik, ám egy napon élete gyökeresen megváltozik. Egyszerű hivatalnokból főügyésznek választják meg, ezután pedig szembesülni kényszerül a korrupció szerteágazó problémájával.
Az árvácska hőse egy lelenc kislány, akit Móricz örökbefogadott lányáról, Csibéről mintázott. Csibét az öngyilkosságtól mentette meg az író, aki aztán évekig mesélte neki gyermekkori emlékeit, és a nevelőszüleitől elszenvedett szadista kínzásokat.
Mikszáth művei közt különleges darab ez a mese, mivel az író félretette a rá jellemző bíráló szatírát, és helyette mély érzelmességgel fejezi ki emberszeretetét. A történet hőse a fiatal ügyvéd, Wibra György, aki örökségét indul megkeresni.
Mikszáth egyik leghíresebb regénye, mely a szájhagyomány szerint megtörtént eseményen, méghozzá egy elhúzódó és botrányos válóperen alapul. A 19. században játszódó történet központi hőse gróf Buttler János, akit házasságba kényszerítenek Dőry Máriával.
Mikszáth Kálmán utolsó nagyregénye, melyből sikeres film is készült. Hőse Görgey Pál, a Szepes megyei alispán, aki véletlen felindulásból meggyilkolja Lőcse bíráját az újévi vadászaton.
Komor Zoltán "fekete múzsái", avagy a fekete varjak a köztudatban leginkább a félelem, a bosszúság és a negatívum szimbólumaként élnek.