A sárga pokol Charles Lorre, azaz Nagy Károly egyik ponyvaregénye. Ez a műfaja a magyar irodalomban a két világháború között vált igazán népszerűvé, és legnagyobb képviselője minden kétséget kizáróan Rejtő Jenő.
A kötet egészét átfogó versforma (a szonettből alkotott három-három-négy sorokból álló, „kötetlen fordított TtENoSZ”) teret szolgáltat Lehoczki számára, hogy a társadalom mezsgyéjéről bírálja korunkat.
Lehoczki Károly Hipermarket című műve egyetlen nagy lélegzetvételű vers, amely egy névtelen férfi boldogság után való reménytelen kutatásával kezdődik, és a hipermarketek felé hömpölygő, megőrülő tömeg leírásával folytatódik.
Ladik Katalin 9 minden helyen című versében azt írja: "Nincs hová menni./ Nincs hová visszatérni". A magyar hangköltészet legkiemelkedőbb alakjának e két verseskötetében felismerhetjük a valóság sokoldalú megélésének és feldolgozásának költeményekbe foglalt kifejezését.
Az Ikarosz biciklijén Ladik Katalin 1962 és 1984 között született verseinek gyűjteménye. A happening, performansz valamint mail art műveiről ismert költőnő versei némileg kevés motívummal élnek, és egyszerre keltik az automatikusság és "csináltság" érzését.
A négydimenziós ablak Ladik Katalin, a performanszai által egész Európa-szerte ismert alkotó válogatott verseit magába foglaló kötet. A válogatás nem csupán a művésznő korábban írt verseit öleli fel, hanem maga a költőnő által kiválasztott újabb költeményekkel is ki van egészítve.
Kosztolányi Dezső Zsivajgó természet című kis, tenyérnyi méretű könyvecskéje egyes növények és állatok, ásványok és drágakönyvek humoros, szórakoztató formában megfogalmazott bemutatását tartalmazza rövid bejegyzések formájában, amelyek az író életfilozófiájába és irodalomszemléletébe is betekint
A rossz orvos Kosztolányi kevésbé ismert művei közé tartozik. Témáját az író egyik költőtársának családi drámája ihlette, bár Kosztolányi később meglehetősen visszafogottan nyilatkozott a témáról.
A Karácsonyi hanganyag két mesét foglal magába, az Ezt látják a karácsonyi angyalok és a Mese a könyvek karácsonyáról című meséket. A kedves karácsonyi mesék az örömről, békességről és az egymás iránt érzett szeretetről és megbecsülésről szólnak.
Katona Gábor könyve bevezetőjében azoknak ajánlja regényét, akik bár megvalósíthatnák az álmaikat, mégsem teszik. Műve tehát az álmok megvalósulásáról, azok megvalósításáról szól.
Karinthy Frigyes novellagyűjteménye a valóság és képzelet határmezsgyéjén egyensúlyoz, állandóan az olvasó elé tárva a kérdést: melyik az igazi valóság: a kézzel fogható, szemmel érzékelhető valóság, vagy a személyes tapasztalat révén megismerhető valóság, amely a kézzel fogható valóság előtt rej
A kötet Karinthy 1935 és 1938 között írt cikkeit, humoreszkjeit és karcolatait foglalja magába. Az ebben az időben már betegséggel küzdő Karinthy némiképp új arcát mutatja az olvasónak.
Jókai Törökvilág Magyarországon című regénye a német-római császárság és a török birodalom elnyomásától szenvedő, de politikai függetlenségét mindenáron kivívni vágyó 17. századi Erdélyt mutatja be.
Ezen novellakötet nem sokkal a szabadságharc leverése után íródott. Az író kiválóságára utal, hogy egyik-másik novellája bár szomorú, mégis megjelenik benne a nevetés – például A víg ember címűben is.
Az író 1869-ben megjelent regénye leginkább emlékállítás az 1848-49-es szabadságharcnak. A halálos ágyán fekvő Baradlay Kazimir soha semmilyen haladó gondolkodást nem fogadott el, így halálakor is kiosztotta hátramaradt családjának, hogy kinek mi a dolga, milyen legyen a jövő.
Jókai ebben a regényében a számára ismeretlen, de oly várt jövőt vetíti elénk. érdekes azt látni, hogy saját korában mennyire másképp látták a világot, és milyennek képzelték el a nem is oly távoli jövőt.
Jókai, mint kora sok írója, szívesen írt valós vagy kitalált történelmi eseményekről. A janicsárok végnapjai is ide tartozik, mely nem másról szól, mint 2000 janicsárról, akik fejükbe veszik, hogy az egykori uralkodót, II. Mahmud szultánt elmozdítják trónjáról.
Az olvasmányos kötet tulajdonképpen három művet foglal magába. Míg az első, a Huszti Huszt egy szélhámos fiatalember kalandregénybe illő csalássorozatát mutatja be, addig a Férfiszív pont az ellenkezőjét.
A XIX. század első felében játszódó történetben megismerhetjük Vitéz Háry János életét, és mindazokat az eseményeket, amelyek a vitézzel történtek. A könyv szinte születésétől fogva meséli el a főhős életét.
Az igaz történet főszereplője egy férfi, aki azért, hogy fiát megmentse betegségéből, mágiába keveredik, úgy érzi, hogy mindent, amit tesz, Isten sugall neki. Azonban a könyvet olvasva rájöhetünk, hogy nem fehér mágiáról, hanem teljes mértékben fekete mágiáról van szó.